Fillérekből csinált 10 millió dollárt hónapok alatt egy amerikai férfi

Íme, egy álomszerű online marketing sikertörténet.

Egy iga­zi ame­ri­kai álom, amit nagyon sokan sze­ret­né­nek másolni.

Van ben­ne jobb agy­fél­te­ke is?

Per­sze, hogy van, hiszen nagyot álmod­ni és kre­a­tív­nak len­ni bizony jobb agy­fél­te­kés meg­ol­dás. De kel­lett hoz­zá a bal agy­fél­te­ke szi­go­rú logi­ká­ja, és meg­va­ló­sí­tó képes­sé­ge is. Ezért mond­juk, hogy hozd lehe­tő­leg har­mó­ni­á­ba mindkettőt!

Nem csi­gáz­lak tovább.

Íme az ere­de­ti sto­ry, és per­sze a hoz­zá tar­to­zó kom­men­tek is.

Vajon, a magyar online piacon van esélyed hasonlóra?

„Tre­vor Chap­man egy átla­gos ame­ri­ka­i­ként élte éle­tét, ami­kor har­min­cas éve­i­nek ele­jén ráéb­redt arra, hogy nem úgy ala­kul a sor­sa, ahogy ter­vez­te. Ugyan volt mun­ká­ja, egy nap­ele­me­ket tele­pí­tő cég­nél, de kevés­nek tar­tot­ta a fize­té­sét és a csa­lád­já­val töl­tött időt is.

Ezért gon­dolt egyet,

200 dollárból (50 ezer forintból) megnyitotta az LDSman.com oldalt,

ahol egy­sze­rű­en elkez­dett online árul­ni kínai kacatokat.

Három hónap­pal később Chap­man azon kap­ta magát, hogy a napi 12 órás műszak helyett, már csak más­fél órát dol­go­zik heten­te a maga kis cégé­nél, amely roha­mos növe­ke­dés­nek indult.

Ennyi idő kellett ugyanis, hogy az oldal

átlépje az 1 millió dolláros forgalmat. 

A növe­ke­dés fel­kel­tet­te egy e‑kereskedelemmel fog­lal­ko­zó vál­la­lat figyel­mét, és az ügy­nök­ség 10 mil­lió dol­lá­rért fel­vá­sá­rol­ta Chap­man weboldalát.

A 33 éves férfi gyakorlatilag 92 nap alatt csinált 50 ezer forintból 250 millió forintot, 
majd eladta  a vállalatot 2,5 milliárd forintért.

Chap­man elmon­dá­sa sze­rint, min­den­ki­nek ezt a pénz­ke­re­sé­si for­mát ajánl­ja, mert ha egy olyan tapasz­ta­lat­lan ember mint ő, ebből meg tudott gaz­da­god­ni, akkor más­nak is sike­rül­ni fog.

Véle­mé­nye sze­rint fon­tos a mar­ke­ting és a rek­lám, mert az akkor is fut az olda­la­kon, ami­kor az ember nem csi­nál sem­mit. Itt fel­idéz­te War­ren Buf­fett híres mon­dá­sát, miszerint:

„Ha nem találod meg azt a módszert, ami álmodban is pénzt fial, akkor életed végéig dolgozni fogsz.”

Chap­man tudat alatt érez­he­tett rá vala­mi­re (mond­hat­juk úgy is, hogy a jobb agy­fél­te­ké­je segí­tett), mert több fel­mé­rés is kimu­tat­ta, hogy az e‑kereskedelem a leg­jobb mód­ja a passzív jöve­de­lem­szer­zés­nek, ráadá­sul a piac meg­ál­lít­ha­tat­la­nul bővül, már 2015-ben glo­bá­li­san 2300 mil­li­árd dol­lá­ros­ra érté­kel­ték – írja a CNBC.

A fér­fi elmon­dá­sa sze­rint ele­in­te nem akart a mun­ká­já­tól meg­vál­ni, így csak éjsza­kán­ként szánt pár órát a hon­lap­ra. Vett egy doma­int 3 dol­lá­rért (750 Ft), majd nyi­tott egy Sho­pi­fy-pro­filt 14 dol­lá­rért (3.500 Ft), amely gya­kor­la­ti­lag elő­fi­ze­té­sért ad online webshop-felületet.
A fér­fi leg­na­gyobb kiadá­sa az volt, hogy 100 dol­lá­rért (25.000 Ft) rek­lá­mo­zott a Facebookon.

Ezt köve­tő­en olyan ter­mé­ke­ket kere­sett, ame­lyek éppen diva­to­sak vol­tak, ilyen volt a fidget spin­ner vagy a lég­fo­tel, és volt olyan ter­mék, amit 5 dol­lá­rért (1.300 Ft) vett és 60 dol­lá­rért (15.000 Ft) adott tovább.

Ráadá­sul a ter­mé­kek nem is vol­tak nála, meg­ál­la­po­dott a kínai oldalakkal,
hogy úgy­ne­ve­zett „drop ship­p­ing” mód­szer­rel tör­tén­jen a rendelés,
azaz a kínai gyár­tók köz­vet­le­nül a ren­de­lő­höz szál­lí­tot­ták a termékeket.

Ennek több elő­nye is volt. Egy­fe­lől nem kel­lett rak­tárt bérel­ni, cso­ma­gol­ni, pos­tá­ra jár­ni, sőt, egy egyez­mény­nek köszön­he­tő­en a pos­ta­költ­sé­gek ala­cso­nyab­bak vol­tak Kíná­ból, mint belföldön.

Az oldal mind­össze egy napig volt veszteséges,
két hét után már 10 ezer dol­lá­ros plusz­ban volt.

Chap­man az így kelet­ke­zett bevé­telt vissza­for­gat­ta a hir­de­té­sek­be, sőt, Fülöp-szi­ge­te­ki ügy­fél­szol­gá­la­tot is nyi­tott. Innen már önger­jesz­tő volt a folyamat.

Két hónap után Chap­man már rak­tárt bérelt, hogy meg­ugor­ja a követ­ke­ző szin­tet, és bőví­tet­te az oldal port­fó­li­ó­ját hazai ter­mé­kek­kel is.

A férfi 2017-ben visszautasított egy 3 millió dolláros felvásárlási ajánlatot, de a 10 millió dolláros ajánlatnak már ő sem tudott ellenállni."

(Ennyi az Ori­gó ere­de­ti cikke.)

---

Nem sze­ret­nénk sen­ki lel­ke­se­dé­sét elven­ni, hiszen fan­tasz­ti­kus ez a siker­tör­té­net, mi is öröm­mel oszt­juk meg de…

Nézzük,  mi a rideg valóság Magyarországon?

Van egy­ál­ta­lán esély arra, hogy egy ilyen mód­szer működ­jön szép hazánk­ban is?

Igen van!

Van, aki meg­va­ló­sí­tott hason­lót itthon?

Igen van! Nem is egy!

Mil­li­o­mos lett belőlük?

Még nem. 🙁

Töb­ben keres­tek már mil­li­ó­kat, jól élnek belő­le, de az ame­ri­kai érte­lem­ben vett mil­li­o­mos nem lett belő­lük. (Olyan, ami­ről fen­tebb olvashattál.)

Mió­ta dol­go­zik raj­ta pl., akit én ismerek?

Leg­alább 5 éve!

Kell hoz­zá szakértelem?

Igen kell!
Nem is kevés!
Kell hoz­zá mar­ke­ting tudás,
kell hoz­zá online mar­ke­ting szakértelem,
kell hoz­zá piac ismeret,
kell hoz­zá érté­ke­sí­té­si ismeret,
kell hoz­zá koc­ká­zat vál­la­lás és tűrés,
kell hoz­zá egy kis angol tudás, hogy a kínai pia­con eligazodjon.

Kell hoz­zá vala­mi­lyen vál­lal­ko­zá­si forma?

Igen kell!

Kell hoz­zá alaptőke?

Igen kell!

Miért nem úgy működik itt is, mint Amerikában?

Nos, ez bonyo­lul­tabb tör­té­net. Egy­részt hazánk gaz­da­sá­ga sok éves, mond­hat­nám évti­ze­des lema­ra­dás­ban van az USA pia­ci fejlettségétől.

A piac mére­te is leg­alább 1.000-szer kisebb.

Az online szo­ká­sok­ban is sok éves elma­ra­dás­ban vagyunk. A pénz­ügyi kul­tú­ránk is messze elma­rad. Sok ember­nek még bank­kár­tyá­ja sincs. Még soha nem vásá­rolt az interneten!

Komoly tapasz­ta­lat, hogy van­nak sokan, akik pár ezer forin­tos mini­má­lis tételt meg­ren­del­nek a web­áru­ház­ban, majd bemen­nek az ügy­fél­szol­gá­lat­ra átven­ni az árut sze­mé­lye­sen, akár fél napot is utaz­va, mert így meg­spó­rol­ják a szál­lí­tá­si költ­sé­get. Tehát, egé­szen más a magyar lakos­ság gaz­da­sá­gi poten­ci­ál­ja, bizal­ma és szokásrendszere.

Csak egy érde­kes tör­té­net Ang­li­á­ból. Teg­nap beszél­tem egyik bará­tom­mal, hogy meg kel­le­ne mér­nie a vér­nyo­má­sát. Azt mond­ta ok, reg­gel lesza­lad a gyógy­szer­tár­ba és vesz egy vér­nyo­más­mé­rőt. Más­nap dél­előtt meg­kér­dez­tem, mennyi a vér­nyo­má­sa, ami­re az volt a vála­sza, hogy még nem tud­ja, mert még­sem ment le reg­gel a gyógy­szer­tár­ba mérőt ven­ni, mert elő­ző este meg­ren­del­te az Ama­zon­ról, ahol olcsóbb, mint a gyógy­szer­tár­ban. Ingyen kiszál­lít­ják, és mivel 18 óra előtt ren­delt, 20 órán belül meg­kap­ja. És ez csak Ang­lia, még nem is az USA!

Mennyi­re más gon­dol­ko­dás, és mennyi­re más kiszolgálás!

Szó­val ked­ves bará­tom, ne szo­mo­rodj el, mert ez mind előbb, vagy utóbb bejön Magyar­or­szág­ra is!
Ami­ket én 20 egy­né­hány évvel ezelőtt tátott száj­jal néz­tem Ame­ri­ká­ban, azok nagy része ma itt­hon is természetes.

Ha tet­szik ez az ame­ri­kai álom, nyu­god­tan vágj bele, legyél kre­a­tív, álmodj egy nagyot, hasz­náld a jobb és a bal agy­fél­te­ké­det is.

Három dolgot azonban tudj!

Magyar­or­szá­gon ezek egy kicsit

1. más­ként működnek, 
2. sok­kal las­sab­ban, és 
3. sok­kal több buktatóval.

De meg lehet csi­nál­ni!!!

---

Azt, hogy hogyan rakj össze ilyen online rendszereket, azt tanítjuk meg neked a tanfolyamainkon.
Kattints ide és nézd meg!