Fából, vaskarika a megérzés vagy adat vezérelt gondolkodás?
Most, vagy jobb agyféltekésen szárnyalunk, és hallgatunk az intuíciónkra, megérzéseinkre, vagy adat vezérelten felturbózzuk a bal agyféltekénket, és logikus döntéseket hozunk?
Netán adat vezérelten bevetjük a mesterséges intelligenciát?
Ez itt a nagy kérdés!
“Van egy megérzésem, de…”
„A különösen sikeres emberek gyakran a megérzéseikre hallgatnak. Arnold Schwarzennegger azt mondta:
Ne gondolj túl semmit. Ha állandóan jártatod az agyad, nem tudsz pihenni. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell gondolkozni, de egy részünknek ösztönösen kell élnie az életét. Azzal, hogy nem elemzel mindent, megszabadulsz a sok szeméttől, ami lelassít és megtelít.” Kutatások szerint jobban hozunk döntéseket, ha kevesebb időt töltünk annak mérlegelésével, hogy merre induljunk. Ez elsőre lehet, hogy furcsának tűnik, de mindenkinek vannak megérzései, és mindenki tud elemezni. A megérzések az eddigi életünk során felhalmozott tapasztalatokból alakulnak ki – tudat alatt. Aki túltolja a gondolkodást, az megfosztja magát attól, hogy meghallja, mit súgnak az ösztönei. 83 Nobel-díjat nyert tudós közül 72 egy kutatás során azt mondta, hogy a megérzéseik fontos szerepet játszottak a sikerükben.”[1]
A FORBES magazin[1] csinált egy érdekes írást a döntésekről, de ennek az alapja egy PwC felmérés, amely arról szól, hogy az adat vezérelt szervezetek jelentősen növelték a hatékonyságukat, így jobb döntéseket tudnak hozni.[2]
Miben kellenek egyáltalán a jobb döntések?
Amennyiben cég vezető vagy, akár kicsi, akár nagy, akkor az alábbiakban sokat segíthet a PwC felmérése szerint:
- Új termék vagy szolgáltatás fejlesztése (31%)
- Új piacokra való belépés meglévő termékekkel (15%)
- Stratégiai beruházások az informatika területén (14%)
- Új partnerségek kialakítása (11%)
- Üzleti tevékenység megváltoztatás (10%)
- Új iparágba belépni (7%)
Ez azért érdekes, mert 2.100 cégvezetőt kérdeztek meg, ezekről. Ő nekik ezekben a kérdésekben még 2020 előtt dönteniük kell, hogy a 2020-as esztendő pörögjön!
(A sorok végén a %-ok azt mutatják, hogy a 2.100 vezető hány százaléka van abban a helyzetben, hogy döntenie kell.)
Ők bizony nem engedhetik meg maguknak, hogy megérzésből, intuícióból döntsenek.
Nekik rendelkezésükre állnak az iparági benchmark adatok és a saját cégük részletes adatai, tehát ésszerű döntés az adat vezérelt módszer. Ráadásul sokuknak rendelkezésére állnak már a mesterséges intelligencia alapú döntést segítő folyamatok. Van rá technikai hátterük és van rá pénzük is.
Pont a napokban volt vezető hír, hogy:
A Google elérte a kvantumfölényt![3]
Úr Isten mi ez?
„A Google egy 54 kvantumbites (vagyis qubites) processzor segítségével a jelenlegei legerősebb szuperszámítógépnél másfél milliárdszor gyorsabban végzett el egy számítást, ezzel elérte a kvantumfölényt….
A Financial Times szerint a Sycamore nevű kvantumprocesszor a tanulmány szerint egy olyan számítást végzett el 3 perc és 20 másodperc alatt, amit a világon létező leggyorsabb szuperszámítógépnek, a Summitnak tízezer évébe telt volna – ezzel teljesült a kvantumfölény.”[1]
Na, ez a kvatumfölény. Három, négy perc kontra 10 ezer év!
Az előbb még a földön jártunk most pedig már a jövőben a kvantumok közt kalandozunk, pedig csak az a kérdés hogy döntsünk?
Az adatok alapján a bal agyféltekénkkel, vagy a megérzéseinkre, intuíciónkra hagyatkozva a jobb agyféltekénkkel?
Miért olyan bonyolult ez?
Magánemberként vagy kis vállalkozóként hogyan érint ez bennünket?
Nekünk nyilván nincs kvantum fölényünk, sem mesterséges intelligenciánk, de van megérzésünk, és van intelligenciánk, vagy józan paraszti eszünk. Kinek milyen, az attól függ, hogy korábban mennyit pallérozta az agyát!
Annál hatékonyabban működik a megérzés, minél több előzetes információval, tapasztalattal rendelkezünk egy témában. Minél gazdagabban van behuzalozva az agyunk. Nevezhetjük ezt találóan bölcsességnek, amit bizonyos mennyiségű tudás, tapasztalat birtokában, jó sok idő elteltével tudunk megszerezni.
De nézzük a konkrétumokat. Mire jó ez egy kisvállalkozónak vagy magánembernek.
Menjünk a nagyok problémái mentén.
- Nekünk is szükségünk van új termék, vagy szolgáltatás fejlesztésére, kipróbálására, bevezetésére az üzletünkben.
- Nekünk is el kell döntenünk, hogy belépünk egy új piacra vagy sem.
- Az informatikai fejlesztés hétköznapi nyelven annyit jelenthet, hogy kell‑e egy új, és jobb mobil telefon, például amivel Live videókat is tudsz már csinálni, vagy kell‑e egy új számítógép, egy gyorsabb internet az irodába, vagy otthonra, ha otthonról dolgozol.
- Új partnerek nélkülözhetetlenek, és a kicsiknek legalább annyira kellenek, mint a nagyoknak. kivel tudjuk közösen tolni a szekeret, úgy, hogy mindenki szuverén maradjon a saját üzletében? Az online marketingesek az utóbbi pár évben igen jó példákat mutattak meg közös kampányokkal, közös webkonfikkal stb.
- Lehet, hogy nem megy már úgy az üzlet, mint korábban, és ezért meg kell változtatni a termékeket, vagy szolgáltatásokat. ki kell találni új dolgokat!
Ez aztán kreativitás a javából. Persze rengeteg adat szerző kutatás előzi meg az „isteni szikrát” de ez alapvetően azért kő kemény jobb agyféltekés tevékenység. - Még az is lehet, hogy teljesen új munka, új terület után kell nézni!
Ehhez is kell kreativitás, és persze sok információ.
A kisvállalkozásoknak, vagy magán embereknek, általában nem állnak rendelkezésükre hatalmas adat mennyiségek, tisztelet a kivételeknek. Tehát igencsak felértékelődik a megérzés, a tapasztalat. Ennek pedig jelentős része kreatív tevékenység, és jobb agyféltekés módszer.
„A törzsfejlődés során emberi agyunk kétféle működési módra rendezkedett be:
tudatos (lassú), és automatikus (gyors) rendszer.
- Tudatos rendszerünk felelős olyan funkciókért, amelyben szokatlan, ismeretlen helyzetekben kell elvont vagy összetett döntéseket meghozni. Kapacitása azonban korlátozott, ráadásul gyorsan el is fárad.
- Az automatikus rendszer a tudatos rendszer dolgát könnyíti meg azzal, hogy automatizálja a cselekedeteink többségét. Ezt egyszerűsítések és különböző heurisztikák mentén tudja megtenni, ami az esetek többségében hasznos, de a rendszer így óhatatlanul téved.
Tudatos rendszer – lassú gondolkodás
Agyunk tudatos rendszere felelős az okfejtésért, ami nem jelent mást, mint hogy egy adott helyzetre a rendelkezésre álló információk és a múltbéli tapasztalatok alapján a lehető legjobb választ adjuk. Ezekben a helyzetekben értelmet keresünk, lehetséges megoldásokat vázolunk fel, mérlegelünk, végül a legjobb megoldást választjuk. Precíz, de lassú folyamat.
Lassú rendszerünk felelős azért is, hogy önkontrollt tudjunk gyakorolni: a koncentrációnkat zavaró körülmények között is képesek legyünk az érzelmi reakcióinkat szabályozni….
A tudatos rendszerünk egy olyan dologgal is megajándékoz minket, amire az emberen kívül más faj nem képes: az előrelátás képességével. Képesek vagyunk egy jövőbeli helyzetet elképzelni, az oda vezető különböző utakat megtervezni és az egyes utak előnyeit mérlegelni. Ahhoz, hogy egy cég és hosszú távú céljait fel tudjuk vázolni igazán hasznos ez a képesség.
A lassú rendszerünk az agyunk munkamemóriáját használja, ami három-négy dolgot képes egyszerre tárolni. Ha tehát valamilyen probléma megoldásán dolgozunk és megjelenik képernyőnkön egy új emailt jelző értesítés, valamint a telefonunk is pittyen egyet, mert Messengeren keres minket valaki, a hasznos munkamemóriánk felét máris a megoldáshoz felesleges dolgokkal töltöttük meg.
Tudatos rendszerünk nem képes párhuzamosan több dolgot végezni:
egyszerre csak egy dologgal tud foglalkozni, ráadásul, ha nem hagyjuk pihenni, akkor rohamosan veszít hatékonyságából.
Sőt ha a egyik funkcióját túlterheljük, az a másik kárára megy.
Ez okozza azt is, hogy egy nehéz döntésekkel járó (tehát az okfejtésért felelős részemet igénybe vevő) megbeszélést követően sokkal nehezebben mondok nemet (önkontroll hiánya) olyan ételekre, amiket máskor kerülök. …”
Tehát a túlterhelése az agyunknak, könnyen vezethet kontroll nélküli evéshez!
Most már azt is tudjuk, miért leszünk kényszeres evők nehéz döntések során! 🙂
„Automatikus rendszer – gyors gondolkodás
Ezzel szemben az agyunk automatikus rendszere – amit hüllőagynak is hívnak -, rutinból dolgozik. Ha sétálás közben a járdáról lelépek az úttestre és agyam érzékeli a felém közeledő autót, akkor nem az agyam tudatos rendszere mérlegeli a lehetséges megoldási javaslatokat, hanem az automatikus rendszer lesz az, aki irányítja a testem, hogy visszalépjen a járda nyújtotta biztonságba.
Az automatikus rendszer képes több feladatot végezni párhuzamosan. Ehhez olyan egyszerűsítéseket tesz, amivel a nem relevánsnak gondolt információkat kiszűri és így a tudatos rendszerünket is a könnyen megfogható dolgok felé irányítja.
automatikus rendszerünk nemcsak érzékelési, de döntéshozási egyszerűsítéseket is tesz.
Daniel Kahneman Nobel-díjas közgazdász, Gyors és lassú gondolkodás című könyvében ezeket a döntéshozási egyszerűsítéseket heurisztikáknak hívja, amelyek segítségével korlátozott számú információ birtokában jutunk el egy döntési eredményhez.”[1] (Nagy-Rácz István)
De a lényeg a gyíkagy, a jobb, és a bal agyféltekés funkciók összhangja.
Aki megteheti, ne hagyja ki az adatvezérelt döntéseket, aki csak sok hasznos dolgot tud összeszedni, az is feltétlenül tegye meg, és jöhet az Agykontrollos módszer.
Lefekvésnél készíts egy nagy pohár vizet magad mellé, idd meg, és lehet, hogy reggelre megszületik a nagy ötlet. (Nekem már nem egyszer működött, és hajnalban kipattant az isteni szikra, amit nevezhetsz megérzésnek is!)
[1] https://forbes.hu/legyel-jobb/osztonok-kontra-szamitasok-miert-olyan-nehez-az-adatvezerelt-donteshozatal/
[1] https://qubit.hu/2019/09/24/egy-uj-korszak-kezdete-a-google-elerte-a-kvantumfolenyt
https://nepszava.hu/3055627_a-kvantumfoleny-csak-az-elso-fuvallat
[1] https://forbes.hu/legyel-jobb/osztonok-kontra-szamitasok-miert-olyan-nehez-az-adatvezerelt-donteshozatal/
[2] https://www.pwc.com/us/en/services/consulting/analytics/big-decision-survey.html
[3] https://www.theverge.com/2019/9/23/20879485/google-quantum-supremacy-qubits-nasa
https://www.ft.com/content/b9bb4e54-dbc1-11e9-8f9b-77216ebe1f17
[1] https://forbes.hu/legyel-jobb/osztonok-kontra-szamitasok-miert-olyan-nehez-az-adatvezerelt-donteshozatal/