A minap egy érde­kes klub talál­ko­zón vol­tam.

A talál­ko­zó egyik fele egy elő­adás, a másik egy csa­pat épí­tő tré­ning volt. Most csak a máso­dik rész­ről fogok beszél­ni, mert szá­mom­ra az volt olyan tanul­sá­gok­kal teli, amit min­den kép­pen meg sze­ret­nék osz­ta­ni.

A leg­drá­gább kin­csünk­kel, az idő­vel kap­cso­lat­ban szü­let­tek ben­nem alap­ve­tő gon­do­la­tok. Egy iga­zi jobb agy­fél­te­kés cse­me­ge!

Szó­val, egy bő negy­ve­nes úr, egy pro­fi tré­ner vezet­te a beszél­ge­tést, aki nagy cégek­nek vezet tré­nin­ge­ket hosszú évek óta. Tény­leg tud­ja a szak­má­ját. A beve­ze­tő­je után kör­be­ül­tet­te a csa­pa­tot. Úgy 25-en lehet­tünk nagy­já­ból.

Az volt a fel­ada­tunk, hogy miu­tán kiosz­tott min­den­ki­nek egy kár­tyát, azt kér­te, hogy ne mutas­suk meg más­nak, de beszél­ni, beszél­he­tünk róla.

Elin­dult a kör és szép sor­ban min­den­ki elmond­ta, mi van a kár­tyá­ján, de nem lát­tuk sen­ki lap­ját. Kiraj­zo­ló­dott vala­mi­lyen tör­té­net féle­ség. A fel­adat­ra volt 30 per­cünk, és utá­na az elbe­szé­lé­sek alap­ján, ki kel­lett rak­ni 30 másod­perc alatt a kár­tyák helyes sor­rend­jét.


Elő­ző napon egy repü­lés irá­nyí­tó csa­pat tet­te ugyan­ezt.

Ők 14 másod­perc alatt rak­ták ki.

Meg­nyu­god­tam, hogy ha repü­lő­re szál­lunk, akkor jó kezek­ben vagyunk!


Mi sze­ré­nyebb idő ered­ményt értünk el, hiszen több, mint 2 perc alatt rak­tuk ki a végén a helyes sor­ren­det.

Eddig rend­ben is volt a dolog, bár végig nem értet­tem, hogy egy vizu­á­lis fel­adat­sort, ami vall­juk be, alap­ve­tő­en jobb agy­fél­te­kés fel­adat len­ne való­já­ban, miért így kel­lett meg­csi­nál­ni. Azaz ver­bá­li­san, bal agy­fél­te­ké­sen kel­lett, elme­sél­ni miről szól egy kép, és ebből kre­ál­ni egy vizu­á­lis sort.

Szó­val fia­tal­sá­gom egyik meg­ha­tá­ro­zó élmé­nye jutott eszem­be, a kato­na­ság.

Ott ugyan­is a golyót vit­ték, a koc­kát pedig gurí­tot­ták, az időt meg paza­rol­ták.


Már azt hit­tem, hogy túl vagyunk min­de­nen, ami­kor a mi jó tré­ne­rünk, össze­gez­te és leszűr­te a tanul­sá­go­kat.

  • Jó mert kom­mu­ni­kál­tunk,
  • Jó, mert kiala­kul­tak cso­por­tok,
  • Jó, mert kivá­lasz­tód­tak veze­tők,
  • Jó mert kiala­kult egy közös mun­ka,

Iga­za van, ezek mind jó dol­gok, de ez a gya­kor­lat akkor is rosszul van meg­fo­gal­maz­va!

Bor­zasz­tó az idő­gaz­dál­ko­dá­sa, az idő haté­kony­sá­ga.

Per­sze, elfo­ga­dom, hogy ez csak az én véle­mé­nyem és lehet, hogy ezzel egye­dül vagyok.


A fel­ada­tot azzal zár­tuk, hogy min­den­ki elmond­ta, milyen élmény volt, mit adott neki ez a fel­adat. Le a kalap­pal a kol­lé­gá­im előtt. Nagyon oko­sa­kat mond­tak, és tény­leg az mind ben­ne volt ami­ket fel­so­rol­tak.

De ami­kor rám került a sor, én bizony elmond­tam, hogy nem tar­tom jónak ezt a fel­ada­tot, mert egy vizu­á­lis fel­ada­tot ver­bá­li­san elvé­gez­ni, egy idő pazar­ló meg­ol­dás.


Ma pedig az egyik leg­drá­gább kin­csünk az idő, és min­den­hol a haté­kony­ság a dön­tő.


Éppen ezért engem ez a fel­adat fel­bosszan­tott, mert elpa­za­rolt az éle­tem­ből fél órát, ami­kor ezt meg lehe­tett vol­na olda­ni 5–10 perc alatt is, a jobb agy­fél­te­kés vizu­á­lis mód­szer­rel.

Tré­ne­rünk, véd­te a mun­dér becsü­le­tét és elmond­ta, hogy a repü­lés irá­nyí­tók 14 másod­perc alatt meg­ol­dot­ták!

Hiá­ba mond­tam el, hogy előt­te ők is 30 per­cig csak beszél­tek, azaz gaz­da­ság­ta­lan üzem­mód­ban vol­tak(!), és plusz 14 másod­perc volt a meg­ol­dás. Ellen­ben ami­kor, min­den­ki lát­ja a képe­ket, akkor össze­sen 5 perc amíg min­den­ki átfut­ja a kép­sort, és max fél perc, amíg sor­ba rak­juk, tehát a 30 perc és 14 másod­perc­cel szem­ben egy 5 és fél perc min­den kép­pen haté­ko­nyabb és gaz­da­sá­go­sabb meg­ol­dás. Az idő már csak ilyen!


Nagyon egy­sze­rű a matek:

30:14 áll szem­ben 5:30-al!

Úgy tűnt csak keve­sen értet­ték meg, hogy az idő, és a haté­kony­ság mennyi­re fon­tos. 🙁


Egy rosszul össze­ra­kott tré­ning hiá­ba hoz pozi­tív ered­mé­nye­ket is embe­ri­leg, mint a fen­tebb fel­so­rolt pon­tok­ban lát­szik, ettől még alap­ve­tő­en rosszul van meg­fo­gal­maz­va, és ezt ma már nem enged­het­jük meg magunk­nak, egy vég­le­te­kig ered­mény ori­en­tált világ­ban, ahol az idő ténye­ző min­den­ki­nek a feje felett ott lebeg.

Vagy pénz­ben kife­jez­ve, vagy úgy, hogy elvesz­tet­te!


Ezzel nem azt állí­tom, hogy min­dent csak jobb agy­fél­te­ké­sen kell meg­old­ni, mert a bal agy­fél­te­kénk­re is leg­alább ennyi­re szük­ség van, de azt igen is állí­tom, hogy mind­két agy­fél­te­kén­ket arra hasz­nál­juk, ami­ben a leg­jobb, és ne gurít­suk a koc­kát, a golyót pedig ne vigyük, az időt pedig ne paza­rol­juk!


#idő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91