Las­san 40 éve annak, hogy meg­szü­le­tett Betty Edwards meg­ha­tá­ro­zó műve a jobb agy­fél­te­kés raj­zo­lás­ról. A sok kísér­let egyik ered­mé­nye volt, hogy rájött a szer­ző, hogy nem tud egy­szer­re raj­zol­ni és beszél­ni, továb­bá úgy bele­fe­led­ke­zik a rajz­ba, hogy meg­szű­nik az idő körü­löt­te, pon­to­sab­ban, elve­szí­ti rajz köz­ben az idő­ér­zé­két.

Nos ez még az 1960-as évek vége felé tör­tént, akkor tájt, ami­kor a Nobel-díjas Robert W. Sper­ry pszi­cho­bio­ló­gus pro­fesszor elő­ször pub­li­kál­ta az agy­fél­te­kék műkö­dé­sét.

Esze­rint az embe­ri agy két alap­ve­tő­en elté­rő gon­dol­ko­dás­mó­dot hasz­nál, az egyik ver­bá­lis, elem­ző és sor­ren­det betar­tó, míg a másik vizu­á­lis, ész­le­lő és ezzel egy­ide­jű gon­dol­ko­dás­ra  képes. Ez az elké­pesz­tő fel­fe­de­zés választ adott a raj­zo­lás­sal kap­cso­la­tos kér­dé­se­im­re.” írja köny­vé­ben Betty Edwards.

A lényeg tehát, hogy a bal agy­fél­te­ke az ame­lyik a ver­bá­lis, line­á­ris és a jobb agy­fél­te­ke a vizu­á­lis, az ész­le­lő és időt­len.

Edwards, hogy elmé­lyed­hes­sen ennek a fel­fe­de­zés­nek a rej­tel­me­i­be, vissza­ment az UCLA-ra dok­to­ri foko­za­tot sze­rez­ni.

1979-ben meg­szü­le­tett  az első kiadá­sa a köny­vé­nek, amely a jobb agy­fél­te­kés raj­zo­lás­sal fog­lal­ko­zik. Sze­ren­csé­re ez a könyv egy­részt gyor­san elter­jedt a világ­ban, több nyelv­re lefor­dí­tot­ták, és rájöt­tek, hogy egy sor más terü­le­ten is alkal­maz­ni lehet a mód­sze­rét. Így pél­dá­ul, hasz­nál­ták az egész­ség­ügy­ben, szín­mű­vé­sze­ti műhe­lyek­ben, vál­la­la­ti tré­nin­ge­ken, játék­ve­ze­tői kur­zu­so­kon, ingat­lan mar­ke­ting szak­má­ban, fod­rá­szok­nál, fia­tal korú bűnö­zők reha­bi­li­tá­ci­ó­já­ban, sőt még magán nyo­mo­zói terü­le­ten is. Ter­mé­sze­te­sen a művé­sze­ti okta­tás­ban is sok felé, külön­bö­ző szin­te­ken.

Az egyik szá­mom­ra is meg­le­pő terü­let, a vál­la­la­ti tré­nin­gek, ame­lye­ken más­fél napos raj­zo­lás tanu­lás után, akár kémi­ai szak­mai prob­lé­mák meg­ol­dá­sá­ra is hasz­nál­ták. Továb­bá ügy­fél keze­lés javí­tá­sá­ra, és a vál­la­la­ti struk­tú­ra elem­zé­sé­re, fej­lesz­té­sé­re. Mind­ez már az 1980-as évek­ben tör­tént és folya­ma­to­san tör­té­nik azóta is!

 

Ami­kor kita­lál­tam a jobb agy­fél­te­kés online mar­ke­ting mód­szert, amit JobbATOM név­re keresz­tel­tünk, Betty Edwards köny­vét utó­lag olvas­tam el, és öröm­mel olvas­tam, hogy mi min­den­re lehet értel­me­sen hasz­nál­ni a jobb agy­fél­te­kés mód­szert.

Ami­kor egy­re job­ban bele­mé­lyed­tem a meg­ol­dá­sok­ba, nagyon örül­tem, hogy nem vala­mi lehe­tet­len dol­got pró­bá­lunk össze­egyez­tet­ni, hanem már az ere­de­ti jobb agy­fél­te­kés elmé­let indu­lá­sa­kor is sok­kal szé­le­sebb kör­ben alkal­maz­ták, mint aho­gyan ma lát­juk, első sor­ban a jobb agy­fél­te­kés raj­zo­lás terü­le­tén.

Ami­kor a lányom jobb agy­fél­te­kés raj­zát lát­tam és beszél­get­tünk róla, egy­ál­ta­lán nem tűnt szent­ség­tö­rés­nek mind­ezt az online mar­ke­ting terü­le­té­re is alkal­maz­ni. Még­hoz­zá azért nem, mert gya­kor­la­ti­lag egy tanu­lá­si folya­mat új meg­kö­ze­lí­té­se a lényeg. Ha jól adap­tál­juk Betty Edwards gon­do­la­ta­it, akkor szám­ta­lan helyen műkö­dő képes. Hiszen, ami­kor ő eze­ket a gon­do­la­to­kat leír­ta, és kita­lál­ta, akkor pél­dá­ul az online mar­ke­ting még nem is léte­zett. Ma pedig az éle­tünk szer­ves része. És ha annak ide­jén kémi­ai fel­ada­to­kat is lehe­tett tisz­táz­ni a segít­sé­gé­vel vala­mint vál­la­la­ti folya­ma­to­kat is lehe­tett model­lez­ni, akkor miért ne lehet­ne, pont az online mar­ke­tin­get így taní­ta­ni.