Jobb agyféltekés online marketing és mindennek az alapja, az agyunk megismerése

Las­san har­ma­dik éve fog­lal­ko­zunk a jobb agy­fél­te­kés online mar­ke­ting­gel, és mél­tat­la­nul hát­tér­be szo­rult a pub­li­ká­ci­ók­ban maga az alap, az agyunk. Nem vélet­le­nül indult a 2000-es évti­zed úgy, hogy az agy­ku­ta­tás évti­ze­de. A tudo­mány ren­ge­teg új esz­közt fej­lesz­tett, ame­lyek­kel olyan terü­le­te­ket tudott vizs­gál­ni, amit koráb­ban remél­ni is alig mert.
Ma már azt is tud­juk, hogy egész éle­ten át szü­let­nek új agy­sejt­je­ink, tehát a koráb­bi teó­ria meg­dől, misze­rint 25 éves korunk­tól folya­ma­to­san pusz­tul az agyunk. Ma már ott tart a tudo­mány, hogy képes meg­szá­mol­ni az agy­sej­te­ket, nem csak becs­lés­sel és azt is tud­ja, hogy mikor, melyik évben kelet­ke­zett. Ugye milyen hihetetlen?

Ebben csak az a dur­va, hogy mind­ezt a kísér­le­ti atom­rob­ban­tá­sok káros ered­mé­nye­ként tud­tuk meg­ten­ni! A svéd aka­dé­mi­á­nak köszön­he­tő­en már azt is tud­juk, hogyan tud­juk eze­ket a szü­le­tő új agy­sej­te­ket nagyobb mun­ká­ra bírni.

DMT-molekulaSokat fogunk még ezek­ről írni, de ma egy egé­szen külön­le­ges határ terü­let­ről hoz­tunk egy kicsit hosszabb vide­ót. Ez pedig a lélek mole­ku­lá­já­nak tekin­tett DMT mole­ku­la. Érde­kes­sé­ge, hogy ez bizony ben­nünk van, ben­nünk is kelet­ke­zik, tehát nem csak kül­ső tudat­mó­do­sí­tó sze­rek­kel lehet bejut­tat­ni. Bizo­nyos spi­ri­tu­á­lis esz­kö­zök­kel túl­csor­du­lást is elő lehet idézni.

A véle­mé­nyek meg­osz­la­nak. Ez nem is baj. Amit most bemu­ta­tunk az egy meg­kö­ze­lí­tés. Néz­zé­tek és gon­dol­kod­ja­tok el azon a sok hasz­nos infor­má­ci­ón, amit tudó­sok, kuta­tók, művé­szek egy­há­zi embe­rek mon­da­nak ennek a külön­le­ges mole­ku­lá­nak a kapcsán.
Az sem kevés­bé izgal­mas, hogy egy­ál­ta­lán hogy vált kutat­ha­tó­vá ez a terü­let, hiszen évti­ze­de­kig még beszél­ni sem volt sza­bad róla.

https://www.youtube.com/watch?v=AZEbhZbbqnk&feature=share&fbclid=IwAR3bkrYcFnqZy2edqHM1i3IIfR1paRS4BlERRWtXjrnEgfvouXJG4A1Wrys

 

 


A DMT molekula

A Wiki­pé­dia így ír róla:

Az N,N-dime­tilt­rip­ta­min (dime­tilt­rip­ta­minN,N-DMT vagy DMT) a trip­ta­mi­nok közé tar­to­zó pszi­cho­ak­tív alka­lo­id, inten­zív hal­lu­ci­no­gén.[3] Dózis­tól és bevi­te­li mód­szer­től füg­gő­en ezek az élmé­nyek lehet­nek rövid, eny­he tri­pek, vagy nagyon erős élmé­nyek; eze­ket gyak­ran a való­ság­tól való tel­jes elsza­ka­dás­sal, illet­ve leír­ha­tat­lan spirituális/idegen lények­kel és vilá­gok­kal való talál­ko­zás­ként mesé­lik el.[4] Rick Strass­man ame­ri­kai orvos a „lélek mole­ku­lá­já­nak” nevez­te meg, mely jel­zőt ma is sokan hasz­nál­ják.[5] A leg­több ország­ban illegális.

A DMT-nek rela­tí­ve rövid­tá­vú a hatá­sa, mely tulaj­don­sá­gá­ért a hat­va­nas évek­ben „az üzlet­em­ber trip-jeként” is hivat­koz­tak rá. A hasz­ná­ló ugyan­is hason­ló hatást ér el vele, mint egyéb pszi­cho­deli­ku­mok ese­té­ben (pél­dá­ul LSD vagy gom­ba), csak rövi­debb idő alatt. A DMT‑t lehet inha­lál­va, fecs­ken­dez­ve vagy lenyel­ve a szer­ve­zet­be jut­tat­ni, a hatás pedig a dózis­tól függ. Az inha­lá­lás és az injek­ció nagy­já­ból 15 per­ces hatást ered­mé­nyez, míg a lenye­lés három órá­val is meg­nö­ve­li a hatást. A benn­szü­lött ama­zo­na­si indi­án kul­tú­rák a DMT‑t az aya­hu­as­ca nevű sámán­isz­ti­kus főzet fő össze­te­vő­je­ként fogyaszt­ják, spi­ri­tu­á­lis illet­ve gyó­gyí­tá­si cél­lal. Gyógy­szer­ta­ni szem­pont­ból az aya­hu­as­ca a DMT‑t egy MAOI-val kom­bi­nál­ja, ami lehe­tő­vé teszi, hogy a DMT orá­lis úton működ­jön.[6] …Az 1990-es évek­ben Rick Strass­man egy öt évig tar­tó kuta­tást vég­zett a témá­ról. Ez kimu­tat­ta, hogy a hatá­sok mennyi­re is függ­nek az adag mennyi­sé­gé­től. …Kivált­hat továb­bá egy olyan álla­po­tot vagy érze­tet az alany­ban, hogy tud kom­mu­ni­kál­ni egyéb intel­li­gens élet­for­mák­kal. Teren­ce McKen­na etno­bo­ta­ni­kus már 1965-ben lejegy­zett ilyen lénye­ket, aki­ket ő „Gép Elfek­nek” neve­zett. Fogyasz­tók több­ször is szá­mol­nak be apró, hum­ano­id lények­ről, akik­kel trip­jük alatt talál­koz­nak.[11][12]